Hajmás írott története a XIV. századig vezethető vissza, 1346- ból való ugyanis az az okirat, melyben először említették a nevét. Ekkor egy családi osztozkodás tárgya volt, s a Győr nemzetségtől Szerdahelyi Dersfy Péter birtokába került. Egy 1425-ből való dokumentum Haghmas alakban írta a falu nevét.A krónikák egy fokozatosan fejlődő településről adnak számot, ahová feltehetően Mária Terézia és II. József idején telepítették be a német ajkú lakosokat. A svábok megjelenése kihatott a falu képének alakulására, ugyanis kétholdas telkeket alakítottak ki, s így nagy távolságra kerültek egymástól a házak. A Fő utca például 2-3 kilométer hosszan is elnyúlik, de csak néhány ház van benne. Ezt a részt egykor Németfalunak nevezték, míg a magyarok lakta sűrűbb beépítettségű részt (a mai Kossuth utcát) Magyarfalunak. A sváb népviselet sokáig tartotta magát, ám napjainkra már csak az idősebb asszonyok őrzik a ládafiában a beliner kendőt és a klumpát, s a német beszédet is elhagyták. Tovább a település honlapjára.
A város zajától távol, mégis a látnivalóktól és a színes programoktól alig karnyújtásnyira, a Zselic dombjai közt megbúvó Zselicvölgy Szabadidőfarm…
Kaposmérő katolikus templom A település egyedüli országos védelem alatt álló műemléke az 1785-ben épült római katolikus templom a Gaál …
